1. Otthon marad és rokonokat és ismerőseket fogad, esetleg ő maga megy rokonlátogatóba.
2. Elmenekül mindezek elöl valahova.
A második megoldást választva felmerül a kérdés, hogy hova lehet húsvétkor menni. Ami elsőre az embereknek eszébe jut ilyenkor, az Hollókő és a Skanzen.
Amennyiben Hollókőre esik a választás fel kell készülni rá, hogy mit kap az ember.
Az amúgy nyugodt és gyönyörű vidéki falu helyett húsvétkor egy tömött látványosság vár ránk. Kocsisorok kígyóznak a szomszéd falvaktól kezdve egészen a parkolókig, melyek közül a kevésbé szerencsések csak a 2 kilométerre találhatóban kapnak helyet. Ez önmagában még nem lenne gond, mert 2km kellemes séta nem a világ vége, de az ide látogató emberek valamiért rühellik a sétát. A merészebbek viszont akár 6km-re is megálltak autóikkal. Ők feltehetően nem vetik meg a sétát.
Odaérve aztán jön a döbbenet, az 1500 Ft-os belépő a faluba. Ha ezt nem fizetjük ki, akkor még egy pohár üdítőt sem vehetünk. Minden bent van. A tömeg is. Aki ugyanis eljön idáig és kivárja azt az egy órát a parkolásig már nem fog azonnal meghátrálni. Persze a belépőhöz sok minden jár. Leginkább a lehetőség, hogy ingyen beálljunk a hosszú sorokba.
Az amúgy 10 perc alatt megtekinthető falu, így egész napos programot nyújt. Egész napos sorállást.
A helyzet ugyanez, ha venni szeretnénk valamit. Rövid várakozás után megebédelhetünk hozzávetőleg 2000 Ft-ból, de ez esetben még éhesek maradunk. Szomjunkról jobb nem is beszélni.
Sebaj! Beállhatunk a kürtöskalácsosnál található fél órás sorba, hogy aztán 900 Ft-ért kapjunk egy hétköznapi kürtöskalácsot.
Érdekes látványosság, ahogy az emberek kivárva a sort a tervezett mennyiség dupláját, tripláját vásárolják, hiszen ha már ennyit vártak, akkor az ne csak egy darab (900 Ft-os) kürtöskalács miatt legyen. További érdekesség, ahogy a kisgyerekek szokásukhoz híven megpróbálják rábeszélni szüleiket mindenféle nyalánkságra, üdítőre, fagyira. A szülőknek van választási lehetősége, ami alapvetően egy jó dolog. Vagy elkölti gyermekére fél havi fizetését ezen az ünnepi napon, vagy rángatja maga mögött bőgve követelőző csemetéjét. A látványból kiindulva mindkettőre jócskán van példa.
Ha netán úgy gondolnánk, hogy megnézzük a várat, akkor jobb, ha felkészülünk, hogy oda is van belépő, de ekkor már az az 500Ft fejenként meg se kottyan, ráadásul ezt valószínűleg nem csak a mai napon kérik el. Természetesen a szűk lépcsőkön a tömeg miatt itt is nagy a sor, ám ekkor már kezdi megszokni az ember.
Visszatérve a faluba vár még ránk a fő látványosság: a nagyszínpad. Sokra ne számítsunk, mert csalódni fogunk. Tény, hogy aranyosak a 6-10 éves gyerekek, ahogy locsolóverset mondanak, de azt a pár tízezer embert nem köti le.
Annyi baj legyen. A szomszédos kocsma elég olcsó és közel is van. A gond csupán az, hogy sötét és piszkos. Amolyan igazi falusi kocsma, a teraszon maga alá vizelt idős bácsival és a jól megszokott sorokkal a WC előtt.
Ha haza indul az ember, akkor már jobb a helyzet. Az út is lejt a pár kilóméterre parkoló autókhoz és araszolni is kevesebbet kell a tömött utakon.
Mindezek ellenére ajánlom mindenkinek, hogy látogasson el Hollókőre! Bármikor, csak ne húsvétkor!
Utolsó kommentek