Napjaink

Egy blog napjainkról. Mindennapokról, különleges alkalmakról, arról ami nem tetszik és arról ami igen. Ötletekről és lehetőségekről melyeket megfontolásra alkalmasnak tartok.

Hirdetések

Utolsó kommentek

  • Balkáni: Te ahogy rápillantok a blogjaidra, mindegyik csak arról szól, hogy mennyire nem tetszik neked a vi... (2016.11.20. 14:13) A világökörség része
  • Balkáni: Micsoda tudáshiány! Ahogyan az iró azt gondolta, hogy a vadász a lesről gyilkolászik, én azt gond... (2016.11.20. 14:09) Minden vadász barbár!?
  • Andrea Cseh: @Hunter: @üreskéz: Ez bizony szóról-szóra igy igaz! (2016.02.07. 10:59) Minden vadász barbár!?
  • Barta Anett: A vadászok elkezdhetnek új hobbi után nézni. Ajánlanám az igazi! sportokat például, ahol nincs szü... (2015.12.03. 23:36) Minden vadász barbár!?
  • Reactor: Azt nem értem, az ilyen mesés csodaüzletekbe miért interneten, meg közösségi oldalakon keresik az ... (2013.09.26. 21:23) MLM, azaz Multi-level Marketing
  • Utolsó 20

Friss topikok

  • Balkáni: Te ahogy rápillantok a blogjaidra, mindegyik csak arról szól, hogy mennyire nem tetszik neked a vi... (2016.11.20. 14:13) A világökörség része
  • Balkáni: Micsoda tudáshiány! Ahogyan az iró azt gondolta, hogy a vadász a lesről gyilkolászik, én azt gond... (2016.11.20. 14:09) Minden vadász barbár!?
  • Reactor: Azt nem értem, az ilyen mesés csodaüzletekbe miért interneten, meg közösségi oldalakon keresik az ... (2013.09.26. 21:23) MLM, azaz Multi-level Marketing
  • kisálmosfarkas: @KicsiSáti: "MAGÁNTERÜLET, BELÉPNI TILOS" - olvasom a táblán, melyet legutóbbi gyűlésükön a Kecske... (2012.01.20. 14:33) Vadászat! - Nem szeretem!
  • Szélvédő Klinika: A kezdetektől hallgatom őket és pokol volt az életem, amíg nem velük ébredtem. Te, "kedves" blog-... (2010.02.01. 09:20) Boros - Bochkor: a két paraszt

Minden vadász barbár!?

2006.06.21. 18:42 Napjaink

Itt élünk az Európai Unióban, ahol a disznóvágáson el kell kábítani a disznókat, mielőtt leöljük őket. Mindezt azért hogy ezzel se kínozzuk az állatokat!
Így van ez már minden állat esetében, kiéve a vadon élő állatoknál. A vadászat az más, ott nincsenek tekintettel az állatokra, csak a "szórakozás" számít. No de miért?

A vadász, aki fenn ül a vadlesen csak azért, hogy élvezetből ölhessen különleges kategória. Gazdag hobbi ez és brutális.
Méregdrága terepjárókkal járnak, behajtanak oda ahova egyébként tilos a mezei turistának autóval bemenni, hiszen károsítja a növényzetet. Persze a vadászokra nem vonatkoznak a szabályok.
Ez egész nem más, mint szórakozásból elkövetett természetkárosítás. Károsítja a növényzetet, az állatokról már nem is beszélve.

Az őzeknek, szarvasoknak és vaddisznóknak semmi esélye. A vadásztársaságok ugyanis hatalmas kerítéseket építenek az erdőkben, melyen a vadak nem jutnak át. Így aztán könnyen sarokba lehet őket szorítani. Nincs hova menekülniük!
Ezek a kerítések persze nem csak a vadaknak jelentenek akadályokat! A kiránduló, sportoló emberek se tudnak átjutni rajtuk, kivéve ha átmásznak rajta. Persze ez kerékpárral már nem is olyan egyszerű, ráadásul ha meglátja a vadász, akkor nem hagyja szó nélkül, "hisz tönkreteszik a kerítését".

Vadlesek persze mindig az etető, itató közelében vannak, hogy az állatok még véletlenül se kerülhessék el a sorsukat.
Hiába! Ki kell szolgálni a fizető Német vadászokat, akik hazájuk helyett nálunk élik ki gyilkolási vágyukat. Nyugaton lehet normálisabbak az állapotok, így eljönnek a barbár keletre, ahol jó pénzért mindent lehet.
Ez már rég nem az élelemszerzésről szól. Jó részük nem is eszi meg a vadat. Kiteszi a falra az agancsot, esetleg kipreparáltatja áldozatát. A legnevetségesebb, hogy van vegetáriánus vadász. No igen, ez van, ha két divat találkozik!

Sokszor magyarázzák saját létük jogosságát azzal, hogy a szántóföldeket védik a termést megdézsmáló vadak ellen.
No de mi volt a vadászok előtt? Akkor is megvolt az egyensúly. Feltehetően sokkal természetesebb egyensúly. Ráadásul ehhez a "nehéz munkához" külföldi vendégmunkásokat kell alkalmaznunk.

Miért nem számolják már fel ezt a barbárságot?
Ezt nem nehéz kitalálni, mikor halljuk, hogy politikusaink egymást lövik! A vadászat egy elit hobbi, így a befolyásos embereknek saját magukat kellene korlátozni bármely vadászat ellen irányuló kezdeményezés esetén.
A pénz pedig nagy úr. Mindent elér, még a hobbiöldöklést is engedélyezi.

Hogyan hat ez a mezei emberekre?
Néha lelőnek közülünk egy-egy embert, hisz a vadász is tévedhet. Sajnos nem mindig magukat lövik le, néha áldozatul esik egy-egy civil is.
Ki tudja. Lehet, hogy több is, csak épp a telefon helyett az ásóhoz nyúlnak???
Ez még természetesen nem minden. A természetet járó emberek rendszeresen találkoznak össze vadászokkal, akik nem épp örömmel fogadják a betolakodókat.
Igen. Betolakodókat. A vadász ugyanis úgy látja, hogy övé az erdő ami csak azért van, hogy ő vadászhasson. Szerinte kirándulni, sportolni csak engedélykérés után lehet, akkor is csak a kijelölt turistaúton és csak akkor ha épp nincsen vadászat. Ezt szinte minden vadász így gondolja. Személyes tapasztalatból tudom.
A higgadtabbja jól leteremt és azonnali távozásra szólít fel, a kicsit vérmesebb viszont ordibál és fenyeget. Követeli, hogy mondjam meg: "Ki fizetett azért, hogy elijesszed a vadakat?"
Persze van akinek teljesen elborul az agya. Megtörtént, hogy mikor egy turistaúton összetalálkoztam pár vadásszal (egy magyar és egy német terepjáró gazdáival), akkor rámfogták a puskát, ezzel nyomatékosítva, hogy kerüljek 10 kilométert.
Mit tud tenni ilyenkor az ember? Hát kerül, méghozzá jó nagyot, hiszen nem akarja, hogy véletlenül vagy direkt lelőjék.
Az már csak hab a tortán, hogy láttam a 3 fiatal őzikét a több tízmilliós terepjáró platóján vérbe fagyva.
Vadakon és az embereken kívül a kutyákat veszélyeztetik leginkább a vadászok. Megesik, hogy a póráz végén lövik le a kutyákat, de ha szabadon "kószál", akkor kötelesek is lelőni. Ezzel védik a természetet. Még töltényeket is kapnak cserébe a kilőtt kutyáért. Elég szomorú tehát a valóság.

Bízom benne, hogy előbb utóbb tehetünk ez ellen a barbár és brutális dolog ellen, amit vadászatnak hívnak. Talán egyszer nyugodtan lehet majd az erdőt járni anélkül, hogy kitiltanának, fenyegetnének minket, vagy rosszabb esetben lelőnének minket a szórakozásból gyilkoló "fizető vendégek".

20 komment · 1 trackback

Címkék: természetvédelem rombolás bosszúság vadászat

A bejegyzés trackback címe:

http://napjaink.blog.hu/api/trackback/id/tr4930486

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Blogocska 2007.07.04. 10:01:14

Állatkínzás, vadászat, meg hasonlókHogy vetemedhet bárki is arra, hogy egy ártatlan állatot, egy élőlényt ártson? Hogy lehet egy aranyos - vagy kevésbé aranyos, de kinek mi a mi - bántalmazni.. Ha már valaki arra vetemedik, hogy egy (házi) állatott tartso…

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Hunter 2007.09.05. 18:07:49

Kedves kis állatbarátok, ha nem lenne vadászat a vadállomány néhány éven bellül úgy elszaporodna, hogy a gyönyörű, tiszta, környezetbarát városaitokban is vadak futkoznának. Nembeszélve arrol, hogy a mezőgazdaság csödbe menne és akkor nem ehetnétek kenyeret meg semmi mást és ez mindenre tragikus hatással lenne. És ha már nem lenne mit enniük a vadaknak akkor szép lassan lesoványodnának és szenvedve elpusztulnának. Akkor majd nézegethetnétek az őzikéket.
Ezekután senki ne mondja, hogy a vadászat gyilkolás és a brutalítás megnyilvánulása. Mert mindig mindenki csak arrol beszél, hogy lelőnek egy állatot. Ez csak egy csekély része a vadászatnak, de arrol senki nem beszél, hogy mit tesznek a vad védelme érdekében,és jól tartottsága érdekébe. Az is igaz, hogy külföldröl is jönnek vadászni, de valahogyan a társaságnak is fenn kell tartania magát. Egy kílőtt szarvas áráért rengeteg takarmányt lehet venni amivel sok másik példányt meglehet menteni kemény tél esetén. Na erröl szól a vadgazdálkodés (valamit valamiért).Még annyit, hogy a vadász számára az is egy nagy öröm, hogy kinnlehet az erdőben, és nincs annál szebb mint szeptemberben kacsavadászaton résztvenni, amikor a lemenő nap fényénél az őszi erdőben megindul a kacsahúzás.Ezen kívül még rengeteg szép dolog van a vadászatban, és kérem aki még nem volt vadászaton az ne mondjon inkább semit róla, mint hogy inkább elvesse!!!

Füredi Edina 2007.09.05. 21:42:27

Nem értek a vadászathoz és nem is emiatt kerültem erre az oldalra, de azért valami nekem ebben nem tiszta.

A természet egyensúlyát az ember borítja fel. Ez ebben az esetben a vadász által valósul meg, aki ételt és még sok minden mást biztosít a vadállománynak. Ezért lesz sok vad, nem hullanak el a gyengébb példányok sem és így tovább.
Ezt az egyensúlyt végül a vadász állítja helyre azzal, hogy kilövi a vadak egy részét. Ez tiszta is.

Én azt nem értem, hogy miért mondják ezek után a vadászok, hogy nélkülük felborulna az egyensúly?
Ha nincs vadász, aki foglalkozzon a vadállománnyal, akkor eleve fel sem borul az egyensúly.
Akkor nem lenne egyensúly, ha a vadász csak etetné, gondozná az állatokat, de nem lőne ki egyet sem.

Az én értelmezésemben tehát ez az egész vadgazdálkodás úgy működik, hogy a vadász annak érdekében, hogy vadászhasson felborítja a természet egyensúlyát, majd saját maga helyre is billenti.
Szerintem nincs ezzel semmi gond, ha másokat nem zavar, vagy nem lőnek le valakit. Az biztos, hogy veszélyes üzem!

Gergő 2007.09.06. 21:03:57

Aki ezt a cikket írta nagyon nincs tisztába a vadászattal és a vadkazdálkodással, és ezek mellet még biztos, hogy meglódult vele a fantáziája is.
Ezt csak azért írta, hogy ezzel is rontsa a magyar vadászati kultúrát, amit már amúgy is sokan elvetnek, még azok is akik azt sem tudják mi fán terem!!!

Ádám 2007.09.21. 14:21:09

"A vad, mint a vadászat objektuma, a természet ingyen ajándéka ugyan, de jól tudjuk, hogy mai civilizált viszonyaink között vajmi hamar elpusztul,ha óvására, ápolására, nevelésére gond nem fordíttatik."

Hunter 2007.09.28. 14:23:29

A vadgazdálkodás-vadászat helye, szerepe
Ma egyre több vita zajlik a vadászatról. Mind gyakrabban hallani a növekvő vadászatellenességről, arról, hogy a \"természetvédők\" szinte minden eszközt felhasználnak a vadászat korlátozására. Ez világjelenség. Emiatt fontos arról beszélni, hogy miért van és miért lesz szükség a vadászatra a jövőben is.

Amikor a vadászatról nem vadászok között esik szó, sokan azt a vad elejtésével/lelövésével (legyilkolásával, megölésével) azonosítják. Számukra a vadászat egyenlő a megbocsáthatatlan öldökléssel. A vadász számukra nem más, mint egy hidegvérű gyilkos. Hasonló megítélés alá esik az erdész is, aki nem átallja kivágni a szép fákat, \"tönkretenni, elpusztítani\" az erdőt.

Még harminc-negyven évvel ezelőtt is más volt a helyzet. Az erdész-vadász a közvélemény által megbecsült, tisztelt, sokak által irigyelt személy volt. Számos hír szólt a vadat etető, védő vadászról, a vadászatról. 1971-ben vadászati világkiállitást rendezhettünk, amelyet sok százezer ember látogatott meg.

Mi történt a közelmúltban, ami ilyen változást hozott?
Világjelenség, hogy az emberiség egyre nagyobb hányada lakik városokban. Ez alól hazánk sem kivétel. Sajnos a városlakók egyre inkább elszakadnak a természettõl, kevéssé ismerik a növény- és állatvilágot. Annak hiányát azonban érzik, ezért a természet védelme érdekében könnyen befolyásolhatók. Miután nem ismerik a vadállományt,ezértféligazságokkal, csúsztatásokkal a \"haragoszöldek\" gyakran félrevezetik a jószándékú embereket.

A vadról kialakított – sokszor téves – képet erõsítik a szép állatregényekbõl készült filmek (Fekete 1. Vuk, vagy a F. Salten Bambi c. regénye). Azokban az állatokat emberi tulajdonságokkal, képességekkel ruházzák fel, ezzel esetleg akaratlanul is befolyásolva az állatvilágot nem ismerõk értékítéletét.

Miközben azok az emberek, akik elítélik a vadászatot, a vadászokat, az erdészt, (mert – mint mondják – szeretik a természetet), kihordják az erdőbe a szemetet, tönkreteszik a vadgazdálkodási berendezéseket. Amikor \"segíteni\" akarnak a vadállományon (pl. a 2002. évi gemenci árvíz esetén az árból utolsó erejével partra vánszorgó vadat az emberek segíteni akarásukkal visszariasztották a vízbe, amivel a biztos pusztulásba taszították a megmenteni szándékozottakat) hozzá nem értésük miatt több kárt okoztak a vadban, mint a víz. Mások hazaviszik az \"elárvult\" őzgidát, és sokan kidobják erdőn-mezőn a megunt kutyájukat.

Ezzel szemben a vidéki lakosság jelentős része (akiknek személyes \"ismerőse\" a földjén élő vad, napi élmény a vele való találkozás)vadállomány helyét, szerepét. Nemhogy nem tör pálcát a vadászat fölött, hanem azt egyenesen szükségesnek tartja (a vad olykor kárt okoz a termelvényében, ,,Vuk\" elviszi a kertjéből a baromfit).

A vadászat megítélése
A mai vadásznak gyakran kell ismerõsök, barátok egyszerû kérdéseire válaszolni: \"miért vadászol, hogy van szíved lelõni az ártatlan állatot?\". Erre kézenfekvõ és közvetlen választ adni nehéz, noha a vadászat természetes dolog.

Az ember a természet része. Az ökológiai rendszerben ugyanúgy megvan a helye, mint a többi állatnak és növénynek. Az ember a természet többi szereplőjével együtt – mint pl. a róka és a fecske – vadászik. Évezredeken keresztül az életben maradása érdekében zsákmányt szerzett (vadászott). Nem is kérdőjelezte meg senki annak helyénvalóságát.

Természetesen a mai világban – talán a természeti népeket kivéve – a vadászatot kedvelők nem a túlélésért vadásznak. A világ, amelyben élünk, folyamatosan változik, s benne mi is és a vadászat is. Példaként említhető, hogya mai háztartásokban sokak számára komoly gondot jelentene, ha a csirkét nem fóliába csomagoltan, előhűtve kapnák háziasszonyaink, hanem \"természetes csomagolásban\" összekötött lábbal, tollas an kerülne a konyhába. Pedig még néhány esztendővel ezelőtt is természetes volt, hogy a háziasszony a piacon megvásárolt élő csirke nyakát otthon gond nélkül elvágta és főzte meg belőle az ízletes vasárnapi ebédet. […]

Miért szabad/kell vadászni?
A kertészt senki sem ítéli el azért, mert az általa gondozott gyümölcsfákon beérő termést nem hagyja tönkremenni, hanem leszüreteli, eladja, elfogyasztja. Mint ahogy az állattenyésztőt sem kárhoztatják azért, mert vágóhídra hajtja az általa felnevelt jószágot. És a mészárosokat sem tartják oktalan gyilkosoknak, mert a vágóhídon naponta marhák százait, sertések ezreit, baromfik tízezreit vágják le, dolgozzák fel és szállítják a boltokba. Nem keseredik meg a vadászatot ellenzők szájában a vadhúsból készült finom falat, és nem gondolnak a vadászatra ellenségesen, amikor fehér asztal mellett élvezik, dicsérik annak ízét, zamatát.

Mégis komoly hiba lenne a vadászatról kialakult kép eltorzulása miatt csak másokat okoini. Sajnos a vadásztársadalom elmulasztotta megtenni azokat a lépéseket, amelyek révén ma természetes dolognak tartanák a vadászatot. Soha nem késő, de ma sokkal nehezebb megváltoztatni, mint korábban lehetett volna. Ezért mindannyiunkat felelősség terhel. Közös kötelességünk tehát megtenni mindent a helyes értékítélet kialakítása érdekében.

A vadat, vadgazdálkodást-vadászatot jól ismerők pontosan tudják, hogy a vadállomány évente megújulni képes természeti erőforrás. Tudják, hogy az évente megszületett utódok fajra jellemző hányada felnevelkedik, növeli az állományt. Ebből az éves növekményből veheti ki a vadgazda azt a hányadot, amely nem veszélyezteti a faj hosszú távú fennmaradását. Ha ezt nem tenné, egyes fajok (elsősorban a természetes ellenség hiánya miatt a nagyvadfajaink) annyira elszaporodhatnának, hogy nagymértékben károsíthatnák élőhelyük növényvilágát (érzékeny kárt okozva erdőben, mezőgazdasági termelvényekben).

Más fajok (mint pl. a róka) a veszettség vírusának fenntartásával olyan betegség veszélyét teremtené meg, amely minden melegvérűre – az emberre is – halálos veszedelmet jelent, mert nincs ellene orvosság!

Mi tehát a vadászat?
Ma a vadászat sokaknak hivatás, de a legtöbb ek számára sport és rekreáció. A vadászat részben fizikai erőfeszítés, de szellemi erőpróba is, és természetesen lősport. A vadászat a történelmi időkben a harci eszközök megismerését, használatuk gyakorlását jelentette (pl. a vadászfegyverek használatának elsajátítása a hadviselés előiskolája volt), továbbá az állóképesség kialakulását a napokig tartó terepen való lovaglássallehetett fejleszteni. Ma pedig szabad ég alatt űzhető fizikai sportot (mint pl. az egész napos gyaloglást az őszi mélyszántásban) és a szellemi kihívást a veszélyes vad vadászata során (mint pl. a kafferbivaly gyalogos vadászata) jelentheti.

Rekreáció – azaz felüdülés a természetes környezetben – a vadászat elengedhetetlen része. A vad elejtésénél is fontosabb, hogy egészséges, kellemes természeti környezetben tölthessük a vadászatra szánt időt. Végre elszabadulva az aszfalttói, a városi zajtól és a rossz levegőtől, az embertömegtől! A vadászat tehát természetes és szükséges dolog, egyidős az emberiséggel! […]

Tamás 2007.10.23. 10:46:43

Kedves Cikkíró Barátom!

Vadász vagyok!

Az az érzésem, hogy nem látsz bele teljesen a dolgok mélyére. Szeretném, ha ez megváltozna, ezért meghívlak egy hétvégére Énhozzám. Állom minden költségedet, cserébe beszélgetünk egy jót, és azután ha van kedved elmegyünk vadászni. Hidd el, hogy 2-3 nap alatt megváltozik a véleményed a vadászatról!

Minden jót, Tamás!

Vadász 2007.10.23. 14:09:29

Ahogy ezeket a sorokat leírtad, látszik rajtad , hogy fogalmad sincs a vadászatról. De egyet árulj el nekem kedves cikkíró! Miért nem beszél senki a horgászokról? Hisz ha belegondolsz ott is állatkínzás folyik, csak éppenséggel, brutálisabb módon mint a vadászat alkalmával. Gondolj bele, bedobsz egy csalit a vízbe majd a mit sem sejtő hal bekapja, és a horgász egy horoggal "cibálja ki a part felé" az amúgy lehet hogy védett halat(mert ugye nem látja hogy mit akasztott meg, ellentétben a vadászokkal akik céltudatosan az adott, kiszemelt egyedet ejtik el.) szóval egy horoggal ráncigálja ki a part felé nem kis sérüléseket okozva ezzel, csak éppenséggel nem látod ezt a folyamatot mivel víz alatt folyik, és miután kihúzza a partra fejbeveri vagy egy hálóba rakja, és ott kínozza tovább. Ja és mielőtt a szememre hánynák hogy ócsárolom a horgászokat, félreértés ne essék, csak rávilágítottam ezekre a tényekre...De ez senkit nem zavar csak a vadászokban látják a "gyilkológépet" holott fogalmuk sincs miért folytatják eme tevékenységüket. Úgyhogy kedves cikkíró csak annyit tudok az írásodhoz hozzáfűzni, hogy amely témával kapcsolatban egyáltalán semmi fogalmad nincs, arról ne írj hülyeségeket!

cssanyi 2007.10.25. 12:25:05

Attol hogy elterjed a vad, szerintem nem kell tartani mert nalunk kb. 1 nyulra van 15 vadasz. Ezert lehet az hogy ha a vizslaimat futtatom hetvegen, (mert nekik is kell meg nekem is egy kis seta) akkor leorditjak a fejemet es gengszeter modon megfenyegetnek hogy lelovik a kutyaimat. Mert ok annyit faradoznak hogy sok vad legyen es jarnak etetni is meg minden. A verengzo kutyaim mindent felfalnak es ezert nincsen vad. (A kutyak beceneve: A ket nyul) verengzesukbol kifolyolag. Mert lattak oket ejjel koborolni. A kerdesre hogy ki es mikor arra pedig azt a valaszt kaptam hogy azzal en ne torodjek. Szoval ilyen estekben vezetik le a feszultseget tudva azt hogy a kelletenel kicsit tobben vannak a puska egyik felen mint a masikon. Elnezve pedig azokat az embereket akik jarjak az erdot elgondolkodok hogí UR ISTEN ki adott ennek engedelyt fegyverre. Egy evet toltottem angliaban es azt hittem husvet tajan hogy az emberek ugy unneplik hogy nyulakat raknak ki az autopalya melle a fube mert vastagon volt szetszorva. Hihetetlen latvany volt. Facanok ugy szinten. Tudom, az enyhe telnek koszonheto KIZAROLAG es nem az emberi mentalitason. (Felvidek)

forsterh 2007.10.25. 13:06:27

Kedves Cikkíró!
Ha megfogad tőlem egy jó tanácsot, akkor elkerülheti, hogy a jövőben írt cikkeinek tartalma után úgy ítéljék meg a témához értők, mint most jelenleg teszik. Higyje el, kellő iskolázottság hiányában csak így lehet egy hivatásról szóló cikket megírni, ahogy ezt Ön is kiszenvedte magából.
Mert örökérvényű a közmondás "Akinek nem szakmája, hóhéra az annak!"
Üdv. forsterh

mszabolcs 2007.10.25. 20:42:39

Kedves Cikkíró!

Én csak egyet tanácsolnék: Szépen ballagj el a legközelebbi könyvtárba, oszt' kölcsönözd ki Fekete István regényeit. (Kezdd a Tüskevárral, a Téli berekkel és a Vukkal, mivel úgy tűnik kötelező olvasmányként nem találkoztál velük az általános iskolában.) Ha szorgalmasan végigolvastál néhányat, remélhetőleg ki fog gyúlni fejedben a fény, hogy mekkora baromságot hordtál itt össze olyasvalamiről, amiről fogalmad sincs.
Az erdő pedig - tetszik, nem tetszik- nem közterület, hanem magántulajdon. Így kirándulni (sajnos) csak ott szabad, ahol azt a tulajdonos megengedi és lehetővé teszi. Javaslom, hogy próbálkozz egyszer tőlünk nyugatra csak úgy tetszésed szerint besétálni egy erdőbe. Nagyon nagy csalódás fog érni.
Üdv:Mszabolcs

emkorec 2007.10.26. 21:09:28

A fentiekhez hozzátenném még, hogy vadászat tulajdonképpen nagyon hasonlít egy normál gazdasághoz (ld. marha, sertés vagy baromfitenyésztés) csak itt az állatok nem karámban, ólban stb. vannak (köztudottan "embertelen" körülmények között a saját ürülékükben tartva és moslékkal meg szuperhiper táppal és vegyileg kezelt takarmánnyal etetve - tisztelet a kivételnek) hanem szabadon mozoghatnak, természetes táplálkot fogyasztanak. Továbbá vannak elvek, van vadászati etika, melyek még nemesebbé teszik ezt a típusú gazdálkodást. De ugyanúgy arról szól a dolog, hogy az ember egy természeti erőforrással gazdálkodik. Csak kicsit másképp.

rahan 2008.06.16. 12:12:09

Már elnézést kérek, de ennyi baromságot egy helyen régen olvastam. A vadgazdálkodás tudomány, egyetemen oktatják. Az egyetemi tankönyvakat kellene átnézni, akkor világossá válna sok olyan alapvető tévedés, ami a cikkben van leírva. A vadászat nem érzelmi kérdés, hanem racionális. Holnap majd indít valaki egy blogot, hogy a rohadt orvosok minek gyilkolják a vírusokat.

A vadászat előtt egyébként nem volt semmi. Vadászat volt az első szervezett társas viselkedés az ember történelmében.

saribe 2008.12.30. 13:44:28

Hogy szorulhat egy emberbe,ennyi zagyvaság,amit ebbe cikkbe össze hordott?Soha nem vadásztam,de azt elképzelem,hogy mi lenne ha a hozzáértő vadászok nem gondoznák,nem etetnék és védnék a vadat.Azt a nagy okos el sem tudja képzelni, hogy a meg épitett kerítés,nem csak a vadat, hanem a közlekedők biztonságát védi.Jó volna, mielőtt ilyen rosszindulatú tudatlan "bölcselkedésbe"kezd előbb gondolkozna,hogy nem e kellene valamilyen képzésben részt venni,hogylegalább minimális ismerettel rendelkezzen,a témával kapcsolatban.

üreskéz 2009.06.25. 20:00:45

Szép jó estét mindenkinek, a vadászoknak is !

A vadászatról

A „vadászat” szó, amely eleve rossz dolgot fejez ki, szépítgetésnek tűnik. Az igazság az, hogy ez az öldöklésben való kéjelgés. „A vadászat mindig a háború egy formája”, mondta Goethe. A „vadászás” az emberi elmebaj egy változata, állapította meg Theodor Heuß, akinek a Német Szövetségi Köztársaság első elnökeként, mint nem-vadásznak kellett vadászatra járnia a diplomatákkal. Az orosz író, Lev Tolsztoj azt mondta, hogy „az állatgyilkosság az embergyilkosságtól csak egy kis lépésre van”.
Egyre több ember sejti ezt. Körkérdések dokumentálják a vadászat elutasítását. A lakosság több mint fele – a nőknek kétharmada – elutasítja az erdőkben történő tömeggyilkosságot.
Németországban erdőn és mezőn évente több mint 300.000 vadász okoz békétlenséget, félelmet, stresszt, rendetlenséget, fájdalmat és halált. Naponta 13.000 – 15.000 állatot puffantanak le kényelmes magaslesből, vagy idézik elő halálukat kegyetlen módon csapdákkal, egyrészt felmérhetetlen kín közepette, amikor lelövik őket, és sebesülten szanaszét hevernek, másrészt csapóvasban vergődve, amíg ki nem múlnak. Az állatoknak általában semmi esélyük sincs arra, hogy életben maradjanak.
Őzre és vaddisznóra a "derék vadász" nem egyszerű tölténnyel lő, hanem olyan lövedékkel, amely az eltalált állat belsejében megnagyobbodik, illetve osztódik (expanziós lövedék), vagy meggörbül (deformációs lövedék). Miért? Ezzel az eltalált állatból lehetőleg sok „cserkészésre alkalmas jelet” nyernek – vért, gyomor- és béltartalmat, szőrszálakat, csontszilánkot stb. Ez állítólag megkönnyíti a megsebesített, de még nem halott vad keresését. Azért, hogy a vad e keresgélés közben ne szaladjon el, néhány óráig hagyják „betegeskedni” –ahogy a vadász mondja. Csak ezután kutatják fel, hogy a kimúlófélben lévő vadat egy kegyelemlövéssel véglegesen megöljék. Eme ölési forma helyett az állat leszúrása is érvényben van, mint vadászhoz illő. A csülkös vadak nagy része, például őz, szarvas, gímszarvas, dámszarvas, zerge, vaddisznó, ilyen módon órákig tartó kínlódás után múlik ki. Amikor az állat végül meghal, azonnal „kizsigerelik”. A beleket és a többi belsőséget a még meleg testből tépik ki. Ebben az esetben a vadász cselekvésmódja alig különbözik egy vérszomjas ragadozóétól, amit „bestiálisnak” szoktunk nevezni.
Mindez „vadászhoz illő”. Ha Ön a legközelebbi őzsültjét rendeli, elgondolkodhat azon, hogy ételáldozata milyen hosszú ideig botorkált sebesülten és a fájdalomtól majdnem eszméletlenül az erdőn keresztül, hogy „cserkészésre alkalmas jelet” hagyjon maga után. A fájdalom, amit az állat átélt, hormonkiválasztáshoz vezetett, és benne van még az Ön sültjében is. Ön megeszi vele a gyötrelmet. Valóban ezt akarja?

A vadászok időtlen idők óta különösen hátborzongató módon kapcsolódnak össze az állatok sorsával:
A vadászok azzal igazolják véres mesterségüket, hogy ők gondoskodnak a természetben az egyensúlyról. Állítólag sok az állat, és egyes állatfajok túlságosan elszaporodnának. A megfigyelések azonban messzemenően nem ezt igazolják a Föld lakatlan vidékein.
Az ökológusok újabb tanulmányai azt az eredményt mutatják, hogy az állatok a populációnövekedés szabályozására belső mechanizmussal rendelkeznek. Így például az elefántok esetében megállapították, hogy nem az éhség vagy a halál, hanem a nőnemű állatok flexibilitása határozza meg a növekedési rátát a nemi érettség kezdetén. Ha túlnépesedés fenyeget, a születési arányszám csökken. Hasonlót állapítottak meg szarvasoknál, jávorszarvasoknál, kőszáli kecskéknél és más nagy emlősöknél. A populáció sűrűségétől függően sok madárfaj visszafogja magát a költéskor. Ha sok azonos fajhoz tartozó madarat lelőnek, aktivizálódik a nem költő egyedek tartaléka, és több állat fejlődik ki, mint amennyi a madarak irtása előtt létezett.
Egyetlen faj sem szaporodik mérték és cél nélkül. A populációt nem a harc és a halál korlátozza kívülről, hanem belső mérték.
A vadászat erre a célra nemcsak alkalmatlan, hanem teljesen fölösleges.
Ezért az embernek nem kell magát mesterségesen rablóvá tennie, hogy a „természetes ellenséget” pótolja. Ő csak megzavarja a természet belső harmóniáját, szétszakítja az állatok szociális kötelékét, tönkreteszi pihenőhelyeiket és táplálékterületeiket, nagykiterjedésű vándorlást okoz a természetes ritmuson felül.
A vaddisznóknál például a vadászok elsőként a csoportban vezető szerepet betöltő nőstényt veszik célba és ejtik el. A vadásznak nem okoz gondot, hogy ezzel nemcsak megzavarja, hanem még szét is rombolja az állatok közösségi rendszerét. Ehhez a témához kapcsolódnak egy hivatásos vadász fejtegetései: A vezérkoca vezet és szervez. Aki azt megöli, tönkreteszi az egész csoport szociális struktúráját. Kilövése rendezetlen tömeget hagy hátra, amely tájékozódási képességének hiányában kóborlásba kezd, ellenőrizetlenül szaporodik, és végül mezei károkat okoz. (Süddeutsche Zeitung, 2000. 12. 16.)
Igazán jó példa olvasható ki ebből, hogy a vadász hogyan „tartja fenn a természetben az egyensúlyt”.

Honnan jön a vadászok „Vadász-szerencsét!” köszöntése, és mit fogyaszt Ön vadászzsákmányként?
Például a nyulaknál a derék vadász egy töltet söréttel keresi a „szerencséjét”, ami az áldozatnak nemcsak a bőrét, hanem az alatta fekvő idegrendszerét is szitává lövi. A nyulak vergődnek a fájdalomtól, és gyakran úgy sírnak, mint a kis gyerekek. Akkor közeledik a büszke vadász, és agyonüti a nyöszörgő állatot – egy bottal, egy kés markolatával, a puskája agyával, vagy a keze élével; természetesen több ütés szükséges, mire a vadásznak „sikerül”. Ezek semmi esetre sem megengedhetetlen túlkapások, hanem vadászképzéseken ajánlott módszerek. Vadász-szerencsét!
És Ön a vadászzsákmánynak köszönhetően élvezheti nyúlpecsenyéjét. Néha-néha még ráharap egy sörétre. A legközelebbi alkalommal talán gondolni fog arra is, hogyan érezné magát, ha hetvenöt ilyen golyót repítenének a bőre alá, és végül egy puskatussal agyonütnék.
Egy rövid időre talán maga elé képzeli a nyulat, amint nagy szemekkel és fülét hegyezve ugrabugrál a mezőn, amikor a halálos lövés eltalálja őt, hogy Ön megehesse. Nem szeretne a jövőben inkább lemondani erről a falatról?

Senkinek nem kell hogy megöljön egy vadállatot ebben a mai jóléti társadalomban, van mindenkinek elég betevö falatja, s minden más ok az éhségen kívül ,beteges , ferdehajlamú és elvetendö ÖLÈS , GYILKOLÀS !!!

efhábé 2009.10.11. 13:46:46

@rahan: Akárhogy olvasom a bejegyzést, az a hobbivadászatról szól. Ugye nem akarod azt bemesélni, hogy minden hobbivadász (aka sportvadász) elvégezte a vadgazdálkodási szakot az egyetemen?

efhábé 2009.10.11. 13:55:09

@cssanyi: Én retrievert sétáltatok kint a mezőn, meglehetősen fürge, fürgébb, mint az átlagos retrieverek, mégsincs szemernyi esélye sem a nyúllal szemben. Annyira gyors a nyúl, hogy átlagos kutyának esélye nincs elkapni és megenni.

efhábé 2009.10.11. 14:10:27

@Vadász: Hehe, komoly vadász lehetsz, ha még azzal sem vagy tisztában, hogy a halak idegrendszere egy csöppet eltér az emlősállatokétól, többek között fájdalom érzékelésére sem alkalmas. A halnak nem okoz traumát, ha kifogják és visszadobják, nem fog egy ilyen eset után rettegő tekintettel menekülni az ember elől, ellentétben az emlősökkel.
És egyébként igen, kevés viccesebb dolog van, mint a sporthorgászat, külön előnevelt halakkal töltik fel a területet, amit aztán díj fizetése után ki lehet kapkodni a vízből.
Az is vicces, hogy töltik a Balatont, Velencei-tavat, de a legviccesebb horgásztó Mogyoródon található, nem messze a hungaroringtől.
Nem túlzok, a tó kerülete kb. 100 méter, egy nagyobb pocsolya csak, de lehet "sporthorgászni".
Viszont a halaknak nem fáj...

Barta Anett 2015.12.03. 23:36:21

A vadászok elkezdhetnek új hobbi után nézni. Ajánlanám az igazi! sportokat például, ahol nincs szükség állatok életét elvenni. Higyjék el a maguk lelkének is jobb lenne, álljanak be Önök is állatvédőnek. Jóval értelmesebb "hobbi" !

Andrea Cseh 2016.02.07. 10:59:55

@Hunter: @üreskéz: Ez bizony szóról-szóra igy igaz!

Balkáni 2016.11.20. 14:09:25

Micsoda tudáshiány!

Ahogyan az iró azt gondolta, hogy a vadász a lesről gyilkolászik, én azt gondolom, az iró a monitorja mögött ostobán ül.